Szilvásgombóc

Már javában itt a szilva szezon, és még nem főztem szilvásgombócot...nincs ez rendjén így, mert minden szezonban legalább egyszer terítékre kell, hogy kerüljön...

Úgyhogy, miután megint itt egy vödörnyi friss szilva, úgy gondoltam, egyéb használható ötlet híján itt az alkalom...egyetlen problémám van vele: nem túl diétás kaja, de egy évben egyszer...:-)  

Van, aki desszertként eszi, nálunk ez a főételek táborát erősíti, de nézzük mindjárt a jobb oldalát: legalább desszertről nem kell gondoskodni...:-) 

Hozzávalók:

50 dkg krumpli /ez nálam 4 szem volt/
25 dkg liszt
2 tk só
1 tojás
10 szem szilva
Cukor
Fahéj
Rum aroma
2 ek olaj
20 dkg zsemlemorzsa

Elkészítése:

A kockára vágott krumplit enyhén sós vízben puhára főzzük, krumplinyomóval pépesítjük. Hozzáadjuk a sót, lisztet és a tojást, és összeállítjuk a tésztát. Lisztezett gyúródeszkára borítjuk, 2-3 mm vastagra sodorjuk, majd 5x5-ös négyzetekre vágjuk.

A szilvát kimagozzuk, félbevágjuk, meglocsoljuk rum aromával, és mindegyik kis tésztanégyzetbe egy fél szilvát teszünk.  Minden szilva közepébe teszünk egy kk cukrot és egy késhegynyi fahéjat, majd összegombócoljuk őket. Lobogó vízben kifőzzük a gombócokat, ha feljön mind a víz tetejére.

Egy teflon lábosba beleöntjük az olajat és a zsemlemorzsát és egy csipet sót, és közepes lángon megpirítjuk. Ebbe merjük bele az időközben megfőtt gombócokat, megforgatjuk benne őket, és egy jénai tálba tesszük. Fahéjas porcukorral tálaljuk.

Madártej

Hetente egyszer este 6-kor jön az utcánkba a tejes autó, házi tejet lehet venni kimérve...tudja ezt mindenki, aki itt lakik, ha máshonnan nem is, hát a jellegzetes zenéjéről, hasonló, mint a Family Frost-os autó...mi csak Bocinak hívjuk...gyakran nem veszünk tőlük tejet, bár nekem nagyon ízlik, csak hamar megromlik, nincs hőkezelve.

Amikor veszünk, többnyire madártej készül belőle, mert teljesen más az íze,mint a bolti tejből készítettnek, sokkal finomabb...tegnap este, mire Dorka meghallotta, hogy itt a Boci és kitalálta, hogy madártejet szeretne, már késő volt....elment a tejes autó...szegény kislány elkeseredett, hogy mi lesz most a madártejjel??

Mi lenne? Csinálunk bolti tejből...igen ám, de tojás se nagyon volt itthon...mit tehet ilyenkor anya? Behuppan az autóba, és irány a legközelebbi bolt...így aztán végül lett madártej, Dorka boldog volt...annyira, hogy meg sem várta, amíg kihűl, még forrón letolt két tányérral...:-) 

Hozzávalók:

1 l házi tej /ennek hiányában 2,8%-os tej/
4 tojás
2 cs. vaniliás cukor
4 ek cukor /ízlés szerint lehet több-kevesebb/
1 ek vaniliás puding /csak akkor kell, ha nincs házi tej/

Elkészítése:

A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéből robotgéppel kemény habot verünk, a végén hozzáadunk 1 kk cukrot.

A sárgáját a cukorral, vaniliás cukorral, és szükség szerint a pudinggal habosra keverjük. Ha házi tejet használunk, nem szükséges a puding, mert az van annyira zsíros, hogy a tojás sárgájával ha jól elkeverjük, akkor besűrűsödik, a bolti nem...annak szüksége van egy kis rásegítésre, különben híg marad...

A tejet felforraljuk, és a tojáshabból galuskákat szaggatunk bele. Megforgatjuk, mindkét oldalát megfőzzük, majd tálba tesszük őket. A forró tejbe belekeverjük a tojás sárgájának cukros pudingos egyvelegét, majd a habgaluskákra öntjük.

Jól lehűtve tálaljuk.

Olívabogyó

Úgy vagyok az olivával, mint Gombóc Artúr a csokoládéval....teljesen mindegy, hogy zöld, vagy fekete, magos, vagy lyukas, esetleg töltött, és ennek ezer féle változata....IMÁDOM MIND!!!:-)

Amikor Dorci pocakbaba volt, este tv nézés közben együltő helyemben képes voltam akár egy üveggel is elpusztítani......aztán, hogy vajon ennek a következménye-e, vagy csak pusztán azért, mert finom, Dorka talán még nálam is jobban rajong érte. Ezért aztán, ha van is itthon bogyó, merthogy mi csak így hívjuk, akkor sincs, ugyanis addig tart egy doboz, amíg kinyitjuk.

Történt aztán a minap, hogy anyukám paradicsom salátát készített...pakolgatta bele lelkesen a gyönyörű, zöld szemű bogyókat....miután nagy nehezen egyszer sikerült rávennem, hogy kóstolja meg, rájött, hogy ez nem is olyan rossz...szóval, ahogy készült a sali, gondoltam egy merészet, és Boti fiú szájába nyomtam belőle egyet...és azt hiszem, ezzel a mozdulattal nála is elkezdődött valami...hiába, vannak dolgok, amiket nem lehet túl korán elkezdeni...:-)