Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

2013. november 6., szerda

Káposztás cvekedli

Ma megint valami gyorskajában kellett gondolkodjak, mert programunk volt délelőttre...találtam hát a fagyon egy fél fej káposztát reszelve, ez adta az ihletést...

Azt hiszem, nem nagyon szorul magyarázatra a cvekedli szó jelentése, de ha esetleg mégis lenne, aki nem ismerné, kockatésztát jelent...:-) azaz káposztás tészta..saját kezűleg gyúrt házi tésztával...mert úgy az igazi.Ez a mai ebédünk.

Hozzávalók:

1 kis fej káposzta
50 ml olaj
Só ízlés szerint

A tésztához:

30 dkg liszt
2 tojás
1 kk só
50 ml víz

Elkészítése:

Hagyományos esetben, amikor friss kàposztából készítjük, tökgyalun legyaluljuk a káposztát, lesózzuk, majd amikor levet engedett, jól kinyomkodjuk. ( mivel nekem most fagyasztott volt, így eresztett elég levet só nélkül is, így aztán kinyomkodtam, és utólag sóztam meg)

Olajon puhára pároljuk. Ízlés szerint sózzuk.

Elkészíthetjük száraz tésztából is, ebben az esetben fodros nagykockát válasszunk. De az igazi mégis az, amikor házi tésztát gyúrunk hozzá. Ennek elkészítését már leírtam ITT  a gyufatészta kapcsán. A különbség annyi, hogy vékonyabbra nyújtjuk, és kb 3 cm széles csíkokra vágjuk, majd cikkcakkban daraboljuk.

Lobogó vízben kifőzzük, majd összefőzzük a káposztával. Van, aki cukrozottan, édesen szereti, mi jó sok borssal...:-) 






2013. november 5., kedd

Csipkebogyó tea házilag



Csipkebogyó vadászatra indultam, mégpedig azzal a határozott szándékkal, hogy lekvárt fogok készíteni belőle...gondoltam én ezt nagy naívan...több ponton is hibádzott a dolog: 

Először is, elég későn vagyunk már, a szemfülesebb és rutinosabb hecsedli vadászok beelőztek, és alig találtunk már. 

Másodszor a nagy része annak a tálkának, amit egy délután alatt sikerült összegyűjteni, tekintettel arra, hogy a szezon vége felé járunk, eléggé túlérett kategóriába sorolható, így már csak max. pálinkának lenne jó, ha kb egy nagy zsákkal lenne, de mivel igen csekélyke mennyiségű ez is, így fájó szívvel ugyan, de kiselejteztem.


Végül a pucolás...no az sem volt semmi. Mondták többen, hogy gondoljam át jól, mert macera, de ez bőven kimerítette a macera fogalmát...azt a kis bogyót kettévágni, majd kikaparni belőle a még kisebb szőrös magokat....nincs is ennél jobb elfoglaltság esős őszi napokon...:-)

Szóval igencsak megcsappant a felhasználható csipkebogyóim száma, így végül arra gondoltam, teaként fogja végezni. A fentieken túl egy újabb nehézség került az utamba, mégpedig a szárítás kérdése...a sütő lenne a legcélszerűbb...50 fokon szárítani, de én most költségkímélőbb megoldást kerestem...az ételízesítő szárításából tanulva...papírtányérra tettem, és a kazánházba vittem...:-)


Ott aztán a megel csöveken két nap alatt teljesen kiszáradt, kb dupla ennyi mennyiség lett belőle...idén...jövőre korábban kapok észbe és kezdődhet a nagyüzem...:-) 

Felmerülhet többekben a kérdés, hogy érdemes-e ezzel ennyit bíbelődni? Nos szerintem mindenképp...és nemcsak azért, mert nagyon finom, hanem mert nagyon egészséges is...Miért is?

A nálunk előforduló gyümölcsök közül a csipkebogyó tartalmazza a legtöbb természetes C-vitamint, többet, mint a citrom!!! Ezen kívül A-,B- és K vitaminokat, valamint számos olyan anyagot, ami jótékony hatással bír a szervezetünkre, mint pl. az almasav, citromsav, pektin, flavonoidok.

Immunerősítő, gyulladásgátló, jótékony hatása közismert meghüléses, hurutos megbetegedéseknél, sőt, betegségek megelőzésére is kiválóan alkalmas...:-) 

Felhasználása:

Két dl hideg vízbe áztassunk be 5 g szárított csipkebogyót. Hagyjuk állni 8-10 órát.


Leszűrjük. Újabb 2 dl vizet felteszünk melegedni a leszűrt csipkebogyó húsával, de vigyázzunk, hogy ne forrjon fel. Ha felforr integethetünk ugyanis a benne lakó C-vitaminnak.Ha jobban elkezd melegedni, gyorsan elzárjuk. 



A felmelegített levet langyosra hűtjük, majd összeöntjük a korábban már leszűrt lével. Van immáron 4 dl csipketeánk...:-) 



Tetszés szerint ízesíthető cukorral, édesítővel, vagy akár mézzel is...:-) 









2013. november 4., hétfő

Kelbimbófőzelék

Az elkészítési módja lényegében ugyanolyan, mint a káposzta főzeléknek, csak káposzta helyett kelbimbóból...nem mindenki szereti nálunk, eléggé jellegzetes íze miatt, pedig nagyon egészséges, magas vitamin- és rosttartalommal bíró növény...és persze nem utolsó sorban igen finom is....szerény véleményem szerint...:-)

Hozzávalók:

25 dkg friss kelbimbó
4 szem kisebb krumpli
2 babérlevél
4 gerezd fokhagyma
Kevés olaj

2 ek liszt
1 ek paprika

Elkészítése:

A kelbimbót megtisztítjuk, félbe vágjuk, lábosba öntjük. Hozzáadjuk a kockára vágott krumplit, babérlevelet, megsózzuk, majd felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje.

Közepes lángon egészen puhára főzzük, addig, hogy a rá öntött víznek legalább a felét elfője. Ekkor elkészítjük bele a rántást. Egy kis lábosban felhevítjük az olajat, amiben megpirítjuk a zúzott fokhagymát, majd belekeverjük a lisztet, és a tűzről levéve az őrölt piros paprikát. Ezzel sűrűsítjük be a főzeléket.

A rántással összeforraljuk, majd levehető a tűzről.